A magyar biztosításközvetítői piac valaha volt legnagyobb fúzióját hajtotta végre a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.

2023. július 1-jén a magyar biztosításközvetítői piac valaha volt legnagyobb fúzióját hajtották végre, amikor a Hungarikum Alkusz Cégcsoport öt tagvállalata – a HUNInsurance Kft., a HUNInsurtech Kft., a HUNPartner Kft., a HUNPénzügyi Tervező Kft., valamint a HUNRisk.hu Kft. – egyesült a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-vel. Az egyesüléssel Magyarország legnagyobb és legeredményesebb, 100 százalékban hazai tulajdonú biztosítási és pénzügyi szolgáltató vállalata jött létre, a szektor elismert – több évtizedes nemzetközi tapasztalattal rendelkező – szakembereiből pedig megalakult a szervezetet irányító Igazgatósága.

A fúzióval egyidőben a Hungarikum Alkusz 12 pontot tartalmazó javaslatcsomagot állított össze a piacot felügyelő szervezetek részére annak érdekében, hogy közösen lássanak neki a biztosítási piac évtizedek óta szükséges radikális fejlesztésének, a piaci verseny élénkítése, a biztosítási penetráció és ezzel összhangban a tanácsadók számának növelése, valamint az ügyfelek érdekeinek képviselése és a biztosítási szakma jelentősen magasabb szintre emelése érdekében.

Soha nem látott dinamizmussal vágott neki a 2023-as évnek a hazai biztosításközvetítői piac elsőszámú szereplője. A több mint 500 000 ügyfelet kiszolgáló, 100 százalékban magyar tulajdonú Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.  1000 tanácsadójával, valamint közel 300 munkavállalójával 2023. január 1-jén zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, majd februárban 100 százalékos leányvállalataként megalapította a Magyar Biztosítóholding Zrt.-t. Mindezek mellett üzleti eredményei is kiválóan alakultak.

Míg a TOP 20 alkusz értékesítés árbevétele átlagosan 14 százalékkal nőtt 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest, addig a Hungarikum Alkusz Cégcsoport értékesítés árbevétel növekedése ugyanezen időszakban a 24 százalékot is meghaladta. 2022-ben a cégcsoport több mint 17,5 milliárd forint árbevétellel zárta az évet, ami mintegy 430 százalékos növekedést jelent a 2018-as évhez képest. Ezzel a Hungarikum Alkusz piaci részesedése kiemelkedő, közel 20 százalékos. 2023 első öt hónapjában árbevétele meghaladta a 9,3 milliárd forintot, időarányosan 28 százalékos növekedést produkálva 2022. azonos időszakához képest.

Ugyancsak dinamikus növekedési pályára lépett a szakmai hátterű pénzügyi befektetőként többségi tulajdonában álló CIG Pannónia Csoport is. 2022. évi díjbevétele meghaladta a 33,1 milliárd forintot, a 2021-es évhez képest mintegy 30,38 százalékos árbevétel-növekedést produkálva – szemben a biztosítási piac 7,86 százalékos átlagos növekedésével. 2023. első negyedéves jelentése alapján a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. bevétele 38 százalékkal, adózott eredménye háromszorosára emelkedett 2022. azonos periódusához képest. A tulajdonszerzésre eddig összesen 14,5 milliárd forintot fordított Hungarikum Alkusz, tulajdoni aránya 2023. június végére 58,42 százalékra emelkedett.

A társaság piaci jelentőségét jól mutatja, hogy együttműködésért felelős Partner Programjához az elmúlt 4 évben 24 alkusz és 6 függő tanácsadói csoport csatlakozott, tanácsadói létszámuk meghaladja a 350 főt, dealeri hálózatuk pedig mintegy 100 kereskedőpartnerrel dolgozik együtt és összesen több mint 400 000 szerződést kezel. A Partner Program teljes körű védőhálót, jogszerű működést, stabil adminisztrációs hátteret és erős érdekképviseletet biztosít a hozzá csatlakozó alkuszok és többesügynökök részére.  

A tagvállalati fúzióval egyidőben a cégcsoport 2023. július 1-jétől új arculattal és aktív kommunikációs jelenléttel még tovább erősíti a Hungarikum Alkusz márkanevet a hazai piacon.

A társaság két és féléves intenzív fejlesztési munka után idén szeptemberben az online biztosításközvetítő piacra is megérkezik, és a biztosítási szektorban a digitalizáció új szintjét valósítja meg Magyarországon. Célkitűzése, hogy három éven belül legalább 1 millió ügyfél szerződését kezelje digitális felületein keresztül, technológiai fejlesztései révén folyamatos kapcsolatot építsen ki ügyfeleivel, hogy a lehető legtöbb figyelmet tudja fordítani a biztosítási igényeik megértésére és megoldására. A biztosítási ismeretek hiányának pontos feltérképezésével és célzott edukációval ugyanis jelentősen javítható a magyar társadalom pénzügyi tudatossága!

Ezzel párhuzamosan hatalmas szüksége van a biztosítási szektornak a fiatal tehetségek bevonzására, ugyanis a szakma átlagéletkora 55 év, a 30 év alatti biztosítási tanácsadók aránya pedig mindössze 7 százalék. Többek között ezen iparági kockázatot (is) felismerve a magyar biztosítási piacon a Hungarikum Alkusz elsőként kezdeményezte a felsőoktatási intézményekben a biztosításszakmai képzés elindítását, melynek eredményeképpen a győri Széchenyi István Egyetemen ez év szeptemberében el is indul a két féléves biztosítási és pénzügyi tanácsadói felsőoktatási szakképzés. A társaság emellett további egyetemekkel is egyeztetést folytat a képzés megkezdéséről, reményeik szerint az ország számos pontján és a fővárosban működő felsőoktatási intézményekkel is sikerül majd megállapodniuk.

„Az elmúlt évtizedben tűpontos stratégia mentén, lépésről lépésre haladtunk célkitűzésünk megvalósítása érdekében. Büszkeséggel tölt el, hogy sokéves szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársaim segítségével erőt, energiát nem kímélve mára Magyarország legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő alkuszcége épülhetett fel.  Piaci eredményeink mellett azonban felelősséget érzünk a magyar lakosság biztosítási szükségleteinek korrekt kielégítése, érdekeinek legmagasabb szintű képviselete, valamint a biztosítási szakma edukációjának jelentősen magasabb szintre emelése iránt.  Több évtizede változatlanul lévő folyamatok, berögződések változtatását, valamint a biztosítási társadalom megreformálást tűztük ki célul a piacot felügyelő szervezetek bevonásával” – jelentette be exkluzív sajtótájékoztató keretében Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A biztosítási szektor méretét, és azon belül is az alkuszok és többes ügynökök szerepét jól mutatja, hogy a biztosítási szektor a nemzetgazdaság 2,2 százalékát adja, a szektoron belül pedig az alkuszok és a többes ügynökök a szerződések darabszáma tekintetében a teljes biztosítási piac 46,3 százalékát, a szerződések állománydíja tekintetében pedig a teljes biztosítási piac közel felét, 47 százalékát közvetítették 2022-ben.

Ezen arányok még további javítására, a versenyhelyzet élénkítésére és a penetráció emelésére a biztosítási iparág teljes megreformálására van szükség 30 év után. Ennek első lépéseként a Hungarikum Alkusz komplex 12 pontos javaslatcsomagot fogalmazott meg a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Biztosítók Országos Szövetségének irányába, hogy párbeszédet kezdeményezve, közösen lássanak neki a feladatnak.

A konzultációs témakörök a piaci verseny élénkítését, prudens működési rend felállítását, a biztosítási penetráció erősítését, ezzel összhangban pedig a biztosítási tanácsadók számának növelését, valamint az ügyfelek biztosításaival kapcsolatos valós érdekképviseletének kialakítását támogatják. A 12 témakör megvalósítása csakúgy, mint a már bevezetett Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások, a prudenciát, az átláthatóságot, a következetességet támogatnák a teljes biztosítási és biztosításközvetítői piacon. Az elmúlt évek gazdasági változásai egyértelműen hangsúlyossá tették, hogy az ingatlanok alulbiztosítottságának kérdéskörével szabályozói szinten is foglalkozni kell. A Hungarikum Alkusz által vizsgált szerződéses állományban előfordult akár 400-500 százalékos alulbiztosítottság is, ami azt jelenti, hogy káresemény bekövetkeztekor hiába rendelkezik az ügyfél biztosítási szerződéssel, a biztosító baj esetén nem fizet. A társaság szakértői szerint elengedhetetlen, hogy éves rendszerességgel (szükség esetén fél évente) hivatalosan tegyék közzé ajánlásukat az újjáépítési egységárakra vonatkozóan és ezen javaslatukat a biztosítótársaságok tekintsék kötelezően iránymutatónak.

Másik kiemelten fontos javaslat a káresemény során, a biztosító által nyújtott szolgáltatások határidejének szabályozása. Jelenleg ugyanis a jogszabályok kizárólag az ügyfelek számára előírt határidőkről rendelkeznek, pedig éppen ugyanennyire fontos lenne, hogy az ügyfelek is kiszámíthatóan és előre szabályozott keretek között juthassanak a kárkifizetéshez.

Egy következő javaslat kifejezetten a piaci verseny élénkítését célozza azáltal, hogy kötelezővé tenné a biztosítótársaságok számára az ügyfelek szerződéseihez kapcsolódó kárstatisztikák, ügyfeleknek történő rendelkezésre bocsátását. Az intézkedés hiányában ugyanis versenyhelyzeti előnybe kerül az a biztosítótársaság, amely a szerződést kezeli, hiszen a kártörténet birtokában pontosabb díjajánlatot tud kínálni ügyfelének, mint versenytársai. Ezáltal az ügyfél elesik a legjobb piaci ajánlat megtalálásának lehetőségétől.

A javaslatcsomag további elemei:

• A gondozóváltás/örökítés hiányzó jogszabályi alapjának megteremtése
• Az időjárási határértékek egységesítése a biztosítási feltételekben
• A biztosításközvetítők foglalkoztatási jogviszonyának választási szabadsága
• Egységes biztosítási fogalomtár megteremtése
• Kártörténeti nyilvántartásból történő lekérdezés biztosítása alkuszok részére
• Többes ügynökök állományátruházás szabályainak jogszabályi rögzítése
• Független biztosításközvetítő (alkusz) tevékenység végzésének személyi feltételeinek kiegészítése
• A biztosításközvetítők szabad elhelyezkedésének garanciája
• A biztosításközvetítők létszámának növelését elősegítő intézkedések

A megfogalmazott javaslatok mindegyike a piaci verseny élénkítését, a biztosítási penetráció jelentős növelését, valamint a biztosításközvetítői szakma presztízsének határozott növelését célozzák. Márpedig a fejlesztésre a biztosítási szektor korábbi eredményeit és a környező országok adatait vizsgálva is kiemelt szükség van. Az elmúlt 10 évben harmadával csökkent hazánkban a biztosítások aránya a háztartások pénzügyi vagyonában, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban pedig az éves biztosítási díjbevétel a GDP 9,45 százaléka, míg itthon ugyanez az arány mindössze 2,4 százalék. 5 millió gépjárművet használnak Magyarországon CASCO, több mint 1 millió ingatlant lakásbiztosítás nélkül. 2,8 millió foglalkoztatott van állományban öngondoskodás, 4 millió munkavállaló pedig egészségbiztosítás vagy kockázati biztosítás nélkül.